A fokozatszerzési eljárás
A doktori fokozatszerzési eljárás a doktori képzés második, kutatási és disszertációs szakaszához kapcsolódik. A 2016. szeptember 1. után megkezdett doktori képzésben a doktorandusz a komplex vizsgára történő jelentkezéssel egyidejűleg jelentkezik a fokozatszerzési eljárásra. A sikeres komplex vizsgát követően az ötödik félévre történő bejelentkezéssel megkezdődik a képzés kutatási és disszertációs szakasza, amelynek elsődleges célja a kutatás lezárása, az eredmények publikálása és a doktori értekezés elkészítése.
A doktori fokozat megszerzésének alapvető feltétele:
- a komplex vizsga sikeres teljesítése;
- a doktori képzés előírt követelményeinek teljesítése és az abszolutórium megszerzése;
- dokumentált önálló tudományos munkásság;
- az előírt nyelvi követelmények teljesítése;
- a doktori értekezés elkészítése és benyújtása;
- az értekezés sikeres megvédése nyilvános vitán.
Az értekezés benyújtásának határideje
A doktorandusznak a doktori értekezés végleges, előzetes vita utáni változatát a komplex vizsgát követő három tanéven belül kell benyújtania.
A határidő kérelem alapján, a tudományterületi doktori tanács döntésével legfeljebb egy tanévvel meghosszabbítható, ha a hallgató kötelezettségének baleset, betegség vagy más váratlan, önhibáján kívüli ok miatt nem tud eleget tenni. A szabályzat a gyermekvállaláshoz kapcsolódó esetekre további speciális hosszabbítási lehetőséget is biztosít.
A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium, amely igazolja, hogy a doktorandusz a doktori képzés valamennyi előírt tanulmányi és kutatási kötelezettségét teljesítette.
Tudományos és publikációs követelmények
A fokozatszerzés egyik alapvető feltétele a jelölt dokumentált önálló tudományos munkássága. Ennek megítélésekor a doktori értekezés témájához kapcsolódó, szakmailag megfelelő lektorált tudományos közleményeket, valamint – ahol releváns – a jelölt tudománymetriai teljesítményét kell figyelembe venni. A publikációs követelmények teljesülését a Doktori Iskola Tanácsa értékeli.
A Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola speciális minimumkövetelménye, hogy a doktori értekezés legalább két, impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratban elfogadott vagy megjelent publikációra épüljön. Ha az adott tudományterület sajátosságai ezt lehetővé teszik, ezek közül legalább egy publikációban a jelöltnek első szerzőnek kell lennie.
A közlemények társszerzősek lehetnek, és a témavezető is szerepelhet társszerzőként. Ha ugyanazon közlemény eredményeit több doktorjelölt is felhasználja, a témavezetőnek nyilatkoznia kell az egyes jelöltek tudományos hozzájárulásáról.
Nyelvi követelmények
A doktori fokozat megszerzésének feltétele a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelvi ismeretek igazolása. A szükséges nyelvek körét és a nyelvtudás igazolásának módját a Doktori Iskola szabályozza. Ha a jelölt a szükséges idegen nyelvismeretet nem angol nyelvből igazolja, az angol nyelv megfelelő ismeretéről is meg kell győződni a Doktori Iskola által meghatározott módon.
A szükséges nyelvismeretet legkésőbb a doktori értekezés benyújtásáig igazolni kell.
A doktori értekezés
A doktori értekezés a jelölt kutatásának célkitűzéseit, szakirodalmi hátterét, alkalmazott módszereit és új tudományos eredményeit összefoglaló önálló tudományos munka. Az értekezés magyar nyelven vagy – a tudományterület által indokolt esetben – idegen nyelven is elkészíthető.
A Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolában a doktori értekezés terjedelme 60–120 oldal (irodalomjegyzék és függelékek nélkül). Ettől eltérő terjedelem esetén az eltérést indokolni kell.
Az értekezéshez többek között tartalomjegyzék, magyar és angol nyelvű összefoglaló, irodalomjegyzék és a jelölt tudományos közleményeinek jegyzéke tartozik. Az értekezéshez magyar és angol nyelvű doktori téziseket is kell készíteni. A tézisfüzet összefoglalja a doktori munka legfontosabb új tudományos eredményeit, és tartalmazza az értekezés alapjául szolgáló, illetve egyéb kapcsolódó publikációk és előadások hitelesített listáját.
Előzetes vita
A doktori értekezést végleges formába öntése előtt előzetes vitára kell bocsátani. Az előzetes vita a doktori iskola minőségbiztosítási rendszerének fontos eleme, amelynek célja, hogy a nyilvános védés előtt szakmai értékelés történjen, és lehetőség nyíljon a dolgozat szükséges javítására, pontosítására.
Az előzetes vitát a Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Tanácsa szervezi, és kijelöli annak legalább háromtagú bizottságát. A bizottság elnökből, két bírálóból és – szükség szerint – további tagokból áll; valamennyi tag tudományos fokozattal rendelkezik. A bizottság tagjainak legalább egyharmada nem lehet a JNPDI oktatója.
Az előzetes vitára benyújtott értekezést a Doktori Iskola titkára a bírálat előtt szövegegyezés-vizsgálatra megküldi az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárnak. A bírálók a tudományos tartalom értékelése mellett a tudományetikai megfelelésről is nyilatkoznak. Az esetlegesen feltárt hiányosságok a végleges értekezésben még korrigálhatók.
Az előzetes vita nyilvános. A jelölt rövid előadásban ismerteti eredményeit, majd válaszol a bírálók, a bizottság és a jelenlévők kérdéseire. A vitáról jegyzőkönyv készül.
A végleges értekezés benyújtása
A sikeres előzetes vitát és az ott megfogalmazott szakmai észrevételek figyelembevételével történő véglegesítést követően a jelölt benyújtja:
- a végleges doktori értekezést;
- a magyar és angol nyelvű tézisfüzetet;
- az értekezés alapjául szolgáló és egyéb kapcsolódó publikációk hitelesített jegyzékét;
- a fokozatszerzéshez szükséges további dokumentumokat az aktuális tudományterületi előírások szerint.
Az értekezést és a téziseket elektronikus formában is elérhetővé kell tenni. A doktori védés meghirdetése előtt a jelölt feltölti az értekezést és a téziseket az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár elektronikus archívumába. A sikeres védést követően az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár gondoskodik azok teljes terjedelmű elektronikus nyilvánosságáról.
Bírálati eljárás és a bírálóbizottság
A végleges értekezés, a tézisek és a kapcsolódó publikációk benyújtását követően a tudományterületi doktori tanács dönt arról, hogy az értekezés nyilvános vitára bocsátható-e. A JNPDI Tanácsának javaslata alapján a tudományterületi doktori tanács kijelöli a bírálóbizottságot és a két hivatalos bírálót.
A bírálóbizottság elnökből, két hivatalos bírálóból és további tagokból áll; valamennyi tag tudományos fokozattal rendelkezik. A bizottsági tagok legalább egyharmada, ezen belül legalább az egyik hivatalos bíráló az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló külső szakember. A jelölt témavezetője, illetve az értekezés alapjául szolgáló közlemények társszerzője nem lehet a bírálóbizottság tagja.
A bizottság összetételéről a jelöltet tájékoztatni kell. A jelölt 8 napon belül, kizárólag összeférhetetlenség vagy elfogultság miatt írásban kifogást emelhet a bizottság összetételével szemben.
A hivatalos bírálatok
A két hivatalos bíráló az értekezés benyújtását követően írásos bírálatot készít, amelyben értékeli az értekezés tudományos és formai színvonalát, a tézisekben megfogalmazott új tudományos eredményeket, valamint nyilatkozik arról, hogy javasolja-e az értekezés nyilvános védésre bocsátását és – sikeres védés esetén – a PhD-fokozat odaítélését.
Az értekezés két támogató bírálat esetén bocsátható nyilvános vitára. Egy elutasító bírálat esetén harmadik bírálót kell felkérni; két elutasító bírálat esetén a fokozatszerzési eljárás sikertelenül lezárul.
A jelölt a bírálatokat előzetesen megkapja, és az azokban feltett kérdésekre adott írásos válaszait legalább 15 nappal a nyilvános vita előtt eljuttatja a védést szervező tudományterületi doktori tanácshoz.
Nyilvános doktori védés
A doktori értekezést bírálóbizottság előtt, nyilvános vitában kell megvédeni. A védést legalább két héttel annak időpontja előtt nyilvánosan meg kell hirdetni az Országos Doktori Tanács, az Egyetem és a Doktori Iskola honlapján, az értekezés és a tézisek elektronikus elérhetőségének feltüntetésével.
A nyilvános vitán a témavezető vagy az elnök által kijelölt személy röviden ismerteti a jelölt tudományos életrajzát. Ezt követően a jelölt 20 perces szabad előadásban bemutatja értekezésének téziseit, alkalmazott módszereit és legfontosabb új tudományos eredményeit, majd válaszol a hivatalos bírálók, a bizottság tagjai és a jelenlévők kérdéseire.
A nyilvános vita megfelelő indokkal és a szükséges jóváhagyások mellett online vagy hibrid formában is megszervezhető az Egyetem Doktori Szabályzatában meghatározott feltételek szerint.
A védés értékelése
A nyilvános vita lezárását követően a bírálóbizottság zárt ülésen, titkos szavazással értékeli:
- a doktori értekezést;
- a jelölt önálló tudományos munkásságát;
- a nyilvános védésen nyújtott teljesítményt.
Mindhárom elemet külön-külön, négyfokozatú skálán – summa cum laude, cum laude, rite, nem felelt meg – minősítik. A bizottság elnöke a szavazást követően a védés eredményét nyilvánosan kihirdeti és indokolja.
A fokozatszerzési eljárás akkor sikeres, ha a bírálóbizottság mind az értekezést, mind a jelölt önálló tudományos munkásságát, mind pedig a védésen nyújtott teljesítményét megfelelőnek ítéli.
A doktori fokozat odaítélése
A sikeres védést követően a tudományterületi doktori tanács a bírálóbizottság jelentése és a teljes dokumentáció alapján javaslatot tesz a doktori (PhD) fokozat és annak minősítése odaítélésére az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak (EDHT).
A fokozatszerzési eljárás az EDHT döntésével zárul. A doktori fokozat odaítélését az EDHT határozatban mondja ki.
A doktori fokozat minősítése az értekezés, az önálló tudományos munkásság és a nyilvános vita eredményéből alakul ki. A minősítés summa cum laude, cum laude vagy rite lehet.
Az EDHT határozatát követően az Egyetem elkészíti a magyar és angol nyelvű doktori oklevelet. A fokozatot szerzett személy az EDHT döntésének napjától jogosult a Dr. (PhD) cím használatára. A doktori fokozatot szerzetteket a Debreceni Egyetem nyilvános ünnepség keretében avatja doktorrá.
Letölthető dokumentumok
- Letölthető dokumentumok
- A doktori szigorlat és a komplex vizsga fő- és melléktárgyai
- Elővédési jegyzőkönyv
Downloadable documents